Get Adobe Flash player
Szállás és
vendéglátóhelyek





feltöltés alatt
Kapcsolat
elérhetőségek
Polgármesteri hivatal
4975 Méhtelek, Sport u. 3.
Email: onkormanyzat@mehtelek.hu
Telefon: 44/568-005
Fax: 44/568-005
Web: Túr-Informatika

postheadericon Turizmus, látnivalók

Régészeti leletek Méhteleken: A Túr-Nagyéger völgyében az 1972-1973-ban végzett ásatások során régészetileg és történelmileg is rendkívül jelentős leletegyüttes, így ezernél több obszidián eszköz 65 mesterien megformázott idol / bálvány / került elő. A leletek azt bizonyítják, hogy a Tiszahát legrégibb noelitikus kultúrát, az úgynevezett Körös-kultúrát képviselő embercsoport a Szamos völgyén felhúzódva találkozott a még csak vadászó, kerámiát nem ismerő közösségekkel és ebből a találkozásból alakult ki a legkorábbi vonaldíszes kultúra. Európában körülbelül i.e. 5000-3000 körül volt a kőkorszak második szakasza, a csiszolt kőkorszak / neolitikum /, akkor kezdtek földet művelni az addig vadászó, gyűjtögető emberek és készítettek először kerámiát. A szakmabeliek körében az egész Európában híressé vált méhteleki leletek bizonyítják, hogy az újkőkori emberek már körülbelül i.e. 7000 körül megtelepedtek ezen a vidéken, tehát a legősibb európai neolitikus művelődés itt korábban megkezdődött, mint addig hitték. Az ásatás ritka gazdag leletanyagát a Jósa András múzeum őrzi Nyíregyházán.

A református templom története
Méhtelek kétutcás útelágazásnál települt falu. Temploma a két utca elágazásánál épült. Mindig kis falu volt, a faluban a soros beépítésű szalagtelkek a jellegzetesek. Egyetlen műemléke a református templom, mely a XV. században épülhetett, erről azonban eredeti feljegyzés nem maradt fenn. Az 1871-es években - egy korabeli kimutatás szerint - Szatmár vármegyében csak 11 helyen volt római katolikus parókia, közülük első helyen említik Méhteleket.
1629-ben pedig az egész megye területén csak Ecseden volt katolikus pap, így nyilvánvaló, hogy a Méhtelekiek az 1570-1629. évek között fogadták be a reformációt, az övék lett a templom is.
1653-ban már a református egyház szükségei szerint állították helyre, vagy renoválták a templomot, amely akkor a mai templomnak csak a fele vagy kétharmadnyi része lehetett. Nyugati egyenes záródású falának közepén volt a főbejárata. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyének az északi falában található volt egy másik bejárat, amely az oltárhoz vezetett.
Geczeő István prédikátor 1809 április 30.-i jelentésében a következőket írta: "Vagyon egy régi kőtemplom, mely mikor építtetett nem tudatik, hanem megújítattott az 1777. esztendőben az ecclesiának költségén, mely felől a régi öregek úgy beszélnek, hogy Kunn Erzsébet kisasszony építtette. Két harang is vagyon, a nagyobbik 102 fontos, a kisebbik 30 fontos, mindkettőt ez ecclésia önttette." Az eredetileg egyhajós támpilléres szentélyű templomnak táblás festett a mennyezete és különálló fatornya volt.

A régi templomot, melynek építésének ideje a középkor sötétségében tűnik el, 1929-ben jelentősen átépítették. Ekkor derült fény a régi, talán a sekrestyéből nyíló befalazott ajtóra, melynek szemöldökfáját is megtalálták, de ez ajtóra a reformátusoknak többé nem volt szükségük. A templom nyugati részét kitoldották, és a szimmetria ezt a végét is a szentély nyolcszögű záródásához igazították.
A mellékelt alaprajz szerint a régi falakat a megjelölt szakaszon meghagyták, amelyben az X-el jelölt helyen volt a sekrestyeajtó. Nyugat felé ekkor is készült főbejárat. Ennek az építésnek munkálatait Kozma Rezső csengeri építőmester végezte. A 27 m magas, négyszintes torony felső szintje négyszögletes, gúlasisakos. A templom körül tíz bádoggal fedett támpillér áll. Az ablakok is 1929-ben készültek. Mivel a torony az oldalfaltól kissé előrébb épült, a belsőben kis előtér keletkezett, melynek emeleti részébe karzat készült. A nyolcszor 18 m-es belső térben sík, vakolt mennyezet, a nyugati záródásban egy támaszték nélküli fakarzat és 150 ülőhely van. A késő gótikus eredetű átépített templom műemlék jellegű.
A 260 kg-os harangját Walter Ferenc öntötte 1926-ban Budapesten, a 120 kg-osat pedig Hőnig Frigyes 1909-ben, Aradon. Fényes Elek szerint 272 református és 96 más, az 1911-1913. évi névtárak szerint 370 református és 192 más vallású lakója volt. Lelkésze volt Jánossy Sándor 1917-től 1944-ig, aki az 1929. évi átépítést és a templom történetének ismert eseményeit 1931-ben megírta.
Népi építészetéből mára csak néhány emlék található, a falu nagyrészt átépült. Az egy-két régebbi ház is csak az 1870-es nagy tűzvész után épülhetett. Ezek a környékről ismert, a századforduló körül kialakult típus jellegzetességeit mutatják. A népi építészet jellegzetes emléke a Rákóczi út 27 alatti középparaszti lakóház, amaly a XIX. század végén épült vályogfallal, oldaltornáccal.